További fényképeket itt találtok!

Kedves Cserkészek!

A Mattseenél tartottuk meg az idei év Tiszti és Vándor konferenciáját. Péntek éjjel jókedvvel megérkeztünk végül mi is. Végre megint egy kerületi esemény! Végre megint régi barátokkal találkozni, viccelődni és beszélgetni, új barátokat megismerni. Közel hatvanan vettek részt, fiatal vezetők, vándorok, csapat-parancsnokok és tisztek. Összesen 5 országból jöttek cserkészek, Németországból, Ausztriából, Svájcból, Angliából és Svédországból.

Péntek éjjel egy kis bemutató után még későig folytak a beszélgetések, legyen az bent a termekben, vagy kint a természetben. Hisz a Vezető képző tábor vagy AKI, illetve a parancsnoki konferencia óta sokan nem látták egymást, így hát sok mesélni való volt.

Persze tudtuk azt is, hogy reggel korán Kondor meg Andris, akik vezették a vándor konferenciát egy „kemény“ reggeli tornával vártak, de ez nem tartott vissza bennünket.

Reggel a csapat két részre szakadt. A vándorok Andris és Kondor vezetésével részt vettek a vándor továbbképzésen, a vezetőség meg elemezte a múlt évet és előre tekintett és megbeszélte az ez évi programot.

Először Szöcs László, aki idén a kerületi tábornak a parancsnoka, beszámolt az eddigi rögzített információkról. Itt említésre méltó az, hogy az egyes altáborokat új fiatal segédtisztek fogják vezetni. Azután következett egy beszámoló a magyarországi 3. kerületnek a cserkészetéről. A 3. kerület nagyon keresi a kapcsolatot velünk és nagyon nyitottak az együtt táborozásban. Jó lenne ha képviselnénk magunkat náluk nyáron Szombathelyen a Szent-Márton Táborban (Júl. 5- Aug.3). Aztán következett egy beszámoló a kerületi fenntartó testület, a WEUP-ról. Fontos itt, hogy a WEUP mindenféle igazolásokat, forma-leveleket kiad, legyen az egy bizonyíték, hogy cserkészkedsz, amit aztán például az egyetemen benyújthatsz, vagy egy megbízás egy vezetői szabadságra.

Aztán három munka-csoport volt, egy a kerületi tábor megszervezéséhez, a  másik az EU- pályázatok eljárásához és a harmadik a VL- feltételek összeírásához.
Az ebéd után kimozdultunk és métáztunk.

A vita téma ebben az évben az volt, hogy hogyan érjük el azt, hogy ne csak konzumáljuk a cserkészetet, hanem hogy értéket is adjunk neki? És miben nyilvánul ki, hogy valaki „csak fogyasztó“? Azt beszéltük meg, hogy minnél idősebb lesz az ember, annál inkább szolgáló lesz és nem fogyasztó. A mérleg egyensúlyban kell hogy maradjon. Egy fogyasztó az, aki nem vállal felelősséget, aki évekig nem tesz semmit, de részt vesz egy különleges programon, ez lehet például egy ÖV is. Nagyon sok függ a szülői neveléstől, a korosztálytól és a programtól. Egy kiscserkész például nem föltétlenül fogyasztó, visszaad egy nagyon sok pozitívat a vezetőnek, azonkívül feladatokat vállal, mosogat vagy fát hord. Fontos is, hogy a cserkészet ne csak szolgálatból álljon, ezért fontosak is például a kerületi konferenciák vagy az utó-táborok.

Késő délután a csapat-parancsnokok beszámoltak, itt mindenki beszámolt pozitív dolgokrol, de problémákról is. Ezután vacsoráztunk, nagy volt a választék és mindenkinek nagyon ízlett. Külön köszönet Icának és Öcsinek a sok konyhai munkáért!

Az Áhítat után a londoni turul látogatásról és a dél-amerikai Jubiról voltak beszámolók, aztán kezdődött a tábortűz, ami arról szólt, hogy hogy adják át a cserkészek egymásnak a különböző feladatokat.

Éjjel hajnalig folytak a beszélgetések, az éneklések és a játékok. Persze, ha ennyi fiatal, ennyi barát összegyűl, akkor alvásról szó se lehet.

Reggel a zászló felvonás után, folytatódtak a külön megbeszélések. Panni fontos információkról számolt be a vezetői felelősségről, például azt, hogy Németországban vezetőknek köteles egy „erweitertes Führungszeugnis“. Kiderült, hogy néhány dolog még nem világos, itt majd utána kell nézni. Aztán a szombati munka-csoportok beszámoltak. Utána összejöttünk a vándorokkal és egymásnak beszámoltunk a vita témáról „szolgálat versus konzum“.

A regös tábor témája a tavaszi népszokások lesznek. A csapatparancsnokok még egyszer röviden mindenki előtt beszámoltak és ezzel be is fejeztük a kerületi konferenciát. A zászló levonás után nagy búcsúzások voltak és mindenki megint egyrészt szomorúan, másrészt meg sok új motivációval a saját városa irányába indult.

Jó Munkát!

Barcsay Ádám, St.