Reggel boldogan keltünk mindnyájan fel, mert álmunkban nem zavart meg meg a harangszó. Ennél már csak a masszázskörrel ellátott reggeli torna volt jobb. Elkényelmeskedésünk után sietve öltöztünk át egyenruhába és kezdtünk összepakolni a kistáskákba, mivel egy nagy út állt előttünk.
Zászlófelvonásnál elmondták, hogy a portya a Somló-hegyen lesz, é sott megismerhetjük a környék csodáit.
Egy villámgyors reggelizás után kocsik vártak ránk, hogy elfuvarozzanak minket a portya helyszínre. Mikor odaértünk egy kedves borász bácsi fogadott minket a pincéjénél. Elmesélte nekünk a borok titkait és más-más különlegességeket a szőlőkről és a hegyről. Ennek végeztével őrsönként megindultunk felfedezni a medvehagymával teli dimbes-dombos utakat. Az első állomás a Szent Margit kápolna volt, ahol riportot kellett csinálnunk egy kitalált történetet arról, hogy miért épülhetett ez a látványoság ide. Ez elég érdekesre sikerült.
Ezután bejártuk a várat, a Szent István kilátót, a Szent Ilona kápolnát és végül a taposó kutat. Útközben rengeteg virággal és más illatos növénnyel találkoztunk. Rengeteg szőlőbirtokot láttunk és találkoztunk kedves helyi emberekkel. Mi hamar visszatértünk a kiinduló ponthoz, mert nem álltunk meg túl sokszor, így amikor a vezetők megjöttek már, indulhattunk is vissza a táborba.
Amint visszaértünk volt időnk pihenni és mosakodni, ezért az ezt követő passióra frissen érkeztünk.
Itt már mindenki elkezdett lecsendesedni. A szertartás után elmentünk vacsorázni és utánna következett a keresztút és a mély beszélgetés. Sok mindenkin eluralkodott a csoportjának programja így amikor vége lett, mindenki fáradtan dőlt le az ágyba várva a nagy napot.

Lejegyezte a Somlóvásárhely őrs