Németország közepében, Nagyszombaton a feltámadási nagymisére magyar népviseletben vonul száznál is több, magyarul éneklő fiatal, majd sonkát, főtt tojást, tormát, kalácsot vacsoráznak, s hajnalig járják a széki, mezőségi, moldvai táncokat.
A múlt héten immár harminchatodszor rendezték meg kerületi regös nagytáborukat a németországi, svájci és ausztriai magyar cserkészcsapatok. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség I. kerület egyik legnagyobb eseményének már önmagában a helyszíne is igen hangulatos: évtizedek óta egy türingiai majorban rendezik meg; a csöppnyi kis falucska, Lützensömmern egész héten magyar daloktól és néptánclépésektől hangos.
A határon túli magyar cserkészetben a hazainál is hangsúlyosabb a magyar hagyományok ápolása, s ehhez mérten nagy szerepet kap a regös cserkész, tehát a néphagyományainkat fokozottan őrző cserkészágazat. E tábor ezért úgy épül fel, hogy benne a magyarság néprajzának valamennyi nagyobb egysége helyet kapjon. Minden esztendőben más-más néprajzi tájegység vagy témakör jelenti a tematikus magot, az idén a népmesék világát járhatták körül számos megközelítésben a táborlakók. Andrássy Ferenc nógrádi folklórgyűjtő számos mesemondása mellett mesék köré szerveződtek az esti tábortüzek is, és előadásokat tartottak magyarországi és határon túli néprajzkutatók, pszichológusok, tanárok a magyar népmese tipológiájáról, szimbólumairól, tanulságairól, szerepéről egykor és napjainkban.
A tábor egyik fő célja a magyar népmesék közelebb hozása volt a gyerekekhez. Ennek érdekében a résztvevő cserkészek hat csoportba jelentkezhettek, hogy egy-egy népmesét más-más módon vigyenek színpadra. A mesecsoportokba érdeklődés és tehetség szerint jelentkeztek a cserkészek. Lehetett választani bábszínházi előadást, színjátszást, árnyékszínházat, UV-színházat, barkácsolást és fekete színházat is. Az egész heti készülődést követően péntektől vasárnapig zajlottak le a mesecsoportok bemutatói fergeteges sikerrel. A közönség hallhatott az adott népmeséhez írott dalt, láthatott repülő sárkányt és aprólékosan megfestett díszleteket, gyönyörködhetett égig érő fában és tizenkét csókának otthont adó vörös toronyban, sőt még azt is láthatta, ahogy elragadja a vízitündér az egyik népmese szerelmes hősét.
Az idei Regöstábor másik témája a népmesék világa mellett, Szék falu népi kultúrája volt. A tábor résztvevői korcsoportok szerint sajátíthatták el a széki táncrendet és tanulhattak sok-sok széki népdalt. A tábor különlegessége volt, hogy mindezt élő muzsikára tehették a résztvevők kiváló magyar népzenészek, Herbert Schneider „Kaktusz”, Bartha Zoltán Ágoston és Szabó Iván jóvoltából. A táborvezetők által gondosan összeállított daloskönyv minden énekórán jó szolgálatot tett és a tábor vége felé pedig már tánc közben is felhangzottak a megtanult dalok. Az egész heti tánctanulásnak köszönhetően a nagyszombati és húsvétvasárnapi táncházban már kicsik és nagyok is ugyanolyan magabiztosan és ügyesen járták a széki táncokat, az oktatók és a jelenlévő szülők nagy-nagy örömére.
A szellemi néphagyományok őrzése mellett a tárgyalkotó népművészet számos ágába is betekinthettek a fiatalok. Amíg a kicsik táncoltak, addig a nagyok dolgozhattak szebbnél-szebb faragásokon, hímzéseken, vagy gyöngysoraikon. Amikor pedig a nagyok gyakorolták a széki táncokat, a kicsiknek nyílt lehetőségük, hogy cserkészliliomot vagy nyakkendőgyűrűt faragjanak, karkötőt vagy nyakláncot fűzzenek, esetleg pólót, vagy mobiltokot hímezzenek. Természetesen a tojásfestés sem maradhatott el, hogy majd Húsvéthétfőn megkaphassák a locsoló fiúk megérdemelt jutalmukat.
Mivel a tábor hagyományosan a Nagyhétre és Húsvétra esik, ezért gazdag szokáshagyomány is megelevenedik benne. A szent három nap népi vallásosságának liturgiáját a tábor kedvéért Esztergomból érkezett ferences szerzetes vezette. Különösen megkapó élmény volt a nagyszombati tűzszentelés, körmenet és feltámadási nagymise, melyben mindenki hagyományos magyar népviseletben vett részt, melyet hajnalig tartó táncház követett.
Esténként, ha nem volt éppen tábortűz, fonóba jártak a gyerekek, ahol dalolva és népi játékokkal színesítve tökéletesíthették népművészeti tárgyaikat, vagy épp diót fejthettek a húsvéti tortához.
A táborról szólva meg kell még említeni az ínycsiklandó magyar konyhát is. A túrós csusza mellett többek közt sonka-tojás, paprikás krumpli, disznótoros, gulyásleves, vargabéles és tyúkhúsleves is szerepelt az étlapon.
Hangulatos volt a tábor zárónapján a locsolkodás is. A tábor főterén félkörben felállott üde lányokat több tucat locsolóverssel és friss türingiai forrásvízzel köszöntötték a legények. A fiúk ötletes verseikért és a locsolásért, a hét során megfestett szebbnél-szebb tojásokat kapták.
A 36. Regöstábor résztvevői sok-sok felejthetetlen élménnyel és rengeteg frissen megszerzett tudással gazdagodtak a magyar népmesék világáról és a széki dalokról, táncokról. A jó hangulatnak és a tábor sikerének köszönhetően a tábor főszervezői – Makovy András, Dr. Makovy Susan, Dr. Gáll Júlia, Jablonkay Lydia – nevében is állíthatjuk, hogy jövő Húsvétkor is érdemes lesz eljönni Lützensömmernbe, a 37. Regöstáborba.
Írta: Molnár Gergely és dr. Weidinger Péter
Képeket itt találhattok!
