46. Tinódi Lantos Sebestyén Regöstábor 2024, I. Kerület
Kiscsősz, Veszprém vármegye, Magyarország
2024. március 24 – április 1.
2024-ben is Kiscsőszön ünnepeltük a Húsvétot
A 46. Tinódi Lantos Sebestyén kerületi Regöstábor beszámolója
A tavalyi sok pozitív visszajelzést követően 2024-ben is Kiscsőszön rendeztük meg a Külföldi Magyar Cserkészszövetség 1. kerületi húsvéti regös táborát. Kovács Norbert „Cimbi” és csapata (Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület, Kiscsősz, Veszprém vármegye) az idei esztendőben is hatalmas szeretettel és gondoskodással vett körül bennünket és teljesítette ezeregy kérésünket, ami a rohanó 21. században egészen kivételes. A vendégbarátság és az autentikus magyar falusi környezet ellentételezték, hogy a korábbi helyszínekhez képest sokaknak többet kellett autózniuk, vonatozniuk idén.
A táborban a tavalyinál mintegy másfélszer többen voltunk jelen. Közel 90 fő vett részt a hétköznapokon, Nagypéntektől Húsvéthétfőig pedig 120-130 főre bővült a létszámunk. A tábori törzs mintegy 10 fős, jórészt regös segédtisztekből álló magja mellett idén negyedik alkalommal ismét volt regös segédtiszti tábor is, a programokért ez a két csoport felelt. A 9 rst jelölt és kiképzőik önálló altábort építettek 3 téliesített jurtával, alakuló térrel és konyhával. Számos kulturális programot, különösen a néprajzi előadásokat, tábortüzeket, kvízt nagyrészt ők vezették le az egész tábor részére, méghozzá igen színvonalasan. A növekvő létszám miatt idén már szó szerint az egész falut belaktuk, minden szabad ágyat elfoglaltunk, a nagyoknak saját portáik voltak, ahol maguk gondoskodtak a meleg kályháról. A tábor központi rendezvényei is több helyszínen zajlottak, a csárdában étkeztünk bőségesen – köszönet érte a helyi asszonyoknak –, a csárda mögötti csűrben zajlottak a táncpróbák, táncházak, előadások, továbbá voltak programok a táncház épületében és a kultúrházban is. A csűrrel szomszédos telken volt az alakulótér egy másik parasztház udvarán egy nagy nyírfa alatt, mellette az alkotóház, a kézműves műhelyekkel és az irodáinkkal.
A tábort idén másodjára Dr. Schenk Júlia (Innsbruck) és Dr. Molnár Gergely néprajzkutató (Piliscsaba) vezették, a regös segédtiszti altábort pedig Jablonkay Lydia parancsnokolta. A táborba ezúttal is érkeztek cserkészek Ausztriából, Németországból, Svájcból, Magyarországról, Angliából, Délvidékről, Erdélyből, az Egyesült Államokból, sőt még Szaúd-Arábiából is.
Idén is Szent Időben táboroztunk, hiszen a Nagyhét a kalendáris év legszakrálisabb, a legtöbb szokást magába sűrítő időszaka. Idén a tábor teljes időtartama alatt volt „saját” katolikus papunk Vass Bálint váci piarista szerzetes atya személyében (aki mellesleg regös segédtisztjelölt volt, azóta már büszkén hirdethetjük, hogy regös segédtiszti fogadalmat tett). Így minden nap részt vehettek a táborozók szentmisén a kiscsőszi templomban, mely a környék legrégibb építésű, klasszikus barokk temploma. A miséket a falu lakói számára is meghirdettük, így együtt ünnepelhettek a cserkészek a kiscsősziekkel. Emellett szentgyónási lehetőség, lelki beszélgetések is segítették az ünnepre való lelki felkészülést.
Virágvasárnap a regös segédtisztek Bakonybélbe zarándokoltak el, ahol a ciszterci szerzetesrend templomában hallgatták a szentmisét, majd vezetésen vettek részt a rend szent tereiben. A sok imánk meghallgatásra talált odafent, mert a tavalyi zord idő után idén kellemes tavaszias időben teltek napjaink, és bár a Dunántúlhoz méltón sokat fújt a szél és friss záporok áztatták a szomjas tavaszi földet, de a Húsvét szárazon hagyta szép viseleteinket, a tűzszentelés, a körmenet és a nagyünnep már enyhe, langyos időben telt.
A korábbi évek regöstáboraiban a kalendáris év szokásairól volt szó (tavasz, nyár, ősz, tél). Ezért idén fontosnak tartottuk e tematika mintegy lezárásaként az emberélet fordulóinak szokásait tanulmányozni. A néprajzi előadások a születés, keresztelő, társadalomba nevelődés, fonó, lakodalom, felnőttkor, időskor, halál témáját fejtegették, és a téma sokszínűsége, érzékenysége miatt három különböző korcsoportban hangzottak el (kicsik, nagyok, felnőttek). Idén szatmári táncokat és zenéket tanultunk, Ferenczy Ivó és Szirmai Astrid szakértelemmel és türelemmel adta át a cserkész fiataloknak a tánctudást. Bartha Ágoston és Palugyay-Masát Miklós népzenészek is tartottak előadást a Dunántúl jellemző hangszereiről és dallamairól, a zenekarban továbbá közreműködött Szabó Iván és Makovy András is. A hangszeroktatásra a szombathelyi Boglya együttest kértük fel, ám az együttes vezetője, Földesi Jánosné a tábor előtti héten tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetésére éppen a tábor idején, Nagyszerdán került sor, amelyen a regös szakág is kifejezte kegyeletét. Helyettük Pintér Anikó és Hujber Ferenc tanította a 13 citerásunkat. Szombaton egy közel 10 perces táncfellépésen, egy citerakoncerttel és egy vonós dalcsokor jelezte a héten tanultak elmélyítésének sikerét. Volt népdaltanítás is bőségesen (Konthur Zita). A tárgyalkotó népművészeti foglalkozásokat idén három mesterember vezette: a fazekasságot Berta István, a fafaragást Nagy Attila, a nemezelést Csernay Roberta.
Dedikált célunk volt, hogy a kiscsőszieknek egy kicsit mi is segítsünk, viszonozzuk önzetlenségüket, és a cserkész napi jótettet jótékony célokra fordítsuk. Továbbá így lehet megmutatni a fiataloknak a népi kultúra teljességét, a folklór események és a kézművesség ugyanis a mindennapi munkák a falusi élet fontos szervezői. Ezért aztán hánytuk a ganét a birkák alól, almoztuk, csutakoltuk a lovakat, a templomban nagytakarítottunk és Pilátust vertünk, szemetet szedtünk a határban. A lovak és kocsisuk (Szakos Ferenc Fecó) hálából egész Húsvét napján köröztek velünk a faluban egy zörgős szekéren.
Nagypénteken elnémul a harang és a bőgő, ezért aznap Pápára kirándult a nyugat-európai rendszámos autók konvoja. Konthur Zita és Zsók Janka egy izgalmas akadályversenyt állítottak össze a Nyugat-Dunántúl egyik fontos iskolavárosának felfedezésére és megszervezték, hogy Magyarország legnagyobb kékfestő múzeumát szakvezetéssel megtekintsük. Hazafelé egy rövid túra segítette a nagypénteki elcsendesedést. Este keresztút és passió, majd másnap Nagyszombaton tűzszentelés, mise és viseletes körmenet, este a szokásos díszvacsora (a finom falatokért köszönet minden konyhai-kemencesutbéli segítőnknek!), majd előadások és táncház következett. Vasárnap este ismét gyermek- és felnőtt-táncház koronázta meg a húsvétvasárnapi programot, hogy aztán Húsvéthétfőn reggel a locsolkodók finoman költői vagy poénos versei zengjenek, a lányok haján és ruháján meg csobogjon a széppé tevő kútvíz vagy az illatos kölni.
Ha a Jóisten meg a Kiscsősziek is úgy akarják és a jelenlegi szakágvezetés bizalmat kap a következő ciklusra, akkor a táborunkat jövőre is Magyarországon, Kiscsőszön tervezzük megtartani, a hagyományos Szent időkeretben, 2025. április 13-a (Virágvasárnap) és 21-e (Húsvéthétfő) között.
Dr. Molnár Gergely
Tábori krónika
Fotók:
Landstoff Judit, Höczl Csilla, Szántó-Konthur Krisztina, Dr. Egri Gabriella, Nagy Christian
Kiemelt fotó: Szirmai Astrid