Kerületi Cserkész Akadályverseny 2016 – „Magyar sportolók“
Újra egy kerületi eseményre, a 28-ik számú akadályversenyre került sor Kastlban. Péntek este, illetve éjjel, jókedvvel érkeztek meg a cserkészek Stuttgartból, Frankfurtból, Mainzból, Heidelbergből, Berlinből, Münchenből, Nürnbergből, Innsbruckból és Bécsből. A sátrak épültek, a mező megtelt. Az este folyamán mindenki megkereste más csapatban lévő barátait és folytak a beszélgetések a tűz körül, illetve bent a segédtiszteknek, róvereknek és a vezetőségnek, hogy az utolsó simításokat elvégezzük.
Azután következett egy hideg éjszaka, de a meleg tea a hidegben mindig jókedvre derített mindenkit. Szerencsére napközben szombaton és vasárnap is gyönyörü napsütés és meleg kísért bennünket. Reggel zászlófelvonásnál láttuk, hogy mennyien is vagyunk valójában: Több mint 100-an gyűltünk össze. A keretmese idén magyar olimpiai sportolókról szólt. Magyarország az idén is kiváló eredményeket ért el az olimpián. Majdnem minden olimpiai világversenyen a legjobb 15 között szerepel.
A zászlófelvonás után felkészültünk az olimpiára. Különböző állomásokon kellett végig menni, legyen az kötélhúzás, pókfoci vagy kődobás. A hangulat nagyon jó volt. A csapatok egymás ellen harcoltak és sikeresen felkészültek a versenyre. Délben ebédeltünk. Ha éppen itt tartunk akkor egy nagy köszönet jár a konyhának is.
Délután indult az akadályverseny. Ahogyan szokás, a cserkészek három korosztályba voltak felosztva, 17 őrs vett részt. Kora este érkeztek meg az első őrsök. Ezennel kezdődhetett a főzés, minden csapat magának készítette az ételt. Vágtunk, hámoztunk, tüzet raktunk és főztünk, közben meg mókát gyakoroltunk.
Késve kezdtük a tábortüzet. Az egyes csapatok különböző sportágakat mutattak be, amikben a magyarok az élen járnak és amikben például az idei olimpián érmet nyertek. Köztük a vívás, úszás, kajak-kenu, vízilabda, birkózás és lovaglás. Megismertük a különböző sportágak szabályait és történelmét. Zászlólevonás után zajlottak a beszélgetések, voltak akik a meleg házban maradtak, mások kint a tűz körül.
Vasárnap, egy reggeli és egy lelki idő után ismét folytatódott az olimpiai verseny. Zászlólevonásnál eredményhirdetés is volt, utána mindenki haza indult a saját városába. Ismét csomó új élménnyel és barátokkal térhettünk haza. Köszönjük ezt a szép hétvégét mindenkinek.
Viszlát AKI!
Barcsay Ádám, St
Képek hamarosan
Erdei tanösvény készült a Parkpucera alatt Kastlban Május 5-8
Hosszú éves tervünk, hogy egy erdei tanösvényt létesítsünk Kastlban. Elsősorban a gyerekek növényismeretét szeretnénk fejleszteni, hisz pont a cserkészeknek egy kicsit többet illene tudni mint hogy ez egy fenyőfa ez meg egy lomblóévélű fa. Az elmúlt évben hozzájött, hogy nagyobb figyelmet kaptak a védet virágok a helyi önkormányzattól is. Végül kb 10 ritka virág, fölég orchideafélék, nőnek a park hátsó oldalán, a sátorozásra alkalmatlan buckás lejtős tisztásokon. Így a tanösvény a park bejáratánál kezdődik ahol 5 nagy hársfa áll. Útvonalát főleg a kőbánya felé vezettük ahol sok különböző növény van. A tanösvénynek több mint 20 állomása van amit Molnár Gergő, st. és Nürnbergi KCSP-öszöndíjas, a cserkészekkel együtt dolgozott ki és valósított meg. A fiuk 20 darab méteres karót készítettek és vertek be a földbe az adott helyeken, a lányok meg táblácskákat írtak és állatokat festetek fatáblákra melyeket elrejtve elhelyeztek az ösvény mentén. Így nem csak növényekkel találkozhatunk, hanem több madár és erdei lakóval is. A tanösvényhez készül még egy kísérő füzet, hogy aki kíséri a gyerekeket annak legyenek bővebb információi a növényekről. Ez nem csak a növény biológiai és használati tudnivalóit tartalmazza, hanem azt is hogy népdalokban, népmesékben hol jelennek meg. Jó barangolást kívánunk mindenkinek.
Továbbiakban persze zajlottak a szokásos munkálatok. Egy nagy infótábla készült látogatok számára, asztalokat javítottunk és ujjakat építettünk, a szertárat előkészítettük a nyári táborra és sok rossz régi sátrat kiselejteztünk. A fiuk több nagy fenyőt kivágtak melyek elszáradtak és már lehullott a kérge is. A munkát nehezítette, hogy olyan sűrűn álltak, hogy rendszerint elakadtak a többi fában és méterenként kelet levágni őket.
Mivel idén Makovi András a vadászatot tűzte ki témának, sokat íjásztunk. Ráadásul nem csak sima céltáblákra, hanem mozgó célokra is. Erre voltak dobó korongok, de készült egy nagy vaddisznó is, ami elégé hasonlított egy szalmazsákra , és ami egy kötélen lógva berobogott az íjászpályára és a vadászok próbálták eltalálni. Ami természetesen sikerült is.
A hétvége jó hangulatban telt és az idő is végig jó volt. Több mint 40-en voltunk Nürnbergböl, München, Stuttgart, Frankfurt, Bécsből és még Berlinböl is volt erősítés.
Köszönjük mindenkinek bevetését a cserkészparkunk szépítésében
Jó Munkát!
Grizzly
Mi történt a csillagszemű juhásszal? – Svájci körzeti pünkösdi tábor 2016. május 13-16.
„… és addig éltek míg meg nem haltak”. – Hányszor olvastuk egy-egy népmese végén ezt a mondatot… De hogy mi történik a főhőssel a lagzi után, azt sosem tudjuk meg.
Hát, idén utánajártunk – mi történt a csillagszemű juhásszal? Ezzel a kérdéssel foglalkoztunk a svájci cserkészek körzeti pünkösdi táborában.
A körülmények komoly kihívást jelentettek, amikor péntek este elindultunk Wäckerschwend felé, hiszen két napja már szinte szünet nélkül szakadt az eső! Meglepetésünkre a táborhelyen épp nem esett, így a sátrakat még besötétedés előtt felállíthattuk. A jó hangulaton az sem rontott, hogy később újra eleredt az eső. A sok vidám játék elterelte a gyerekek figyelmét az időjárás viszontagságaitól.
Szombat délelőtt megkezdődött hivatalosan is a tábor. Addigra összejött vagy 60 cserkész, vezető és segítő Zürichből, Genfből és Bernből, még Stuttgartból is érkeztek, sőt érdeklődők Baselból.
A népmese tartalmát első nap átéltük: délelőtt megismerkedtünk a királlyal és szép lányával, akik meglehetősen igényesek voltak, ami a párkeresést illeti. Mennyi mindent kell tudnia egy jövendőbeli férjnek és királynak! De a hopp-mesternek minden területre volt szakembere. Ebédig végigjárta mindegyik őrs mindegyik állomást. A gyerekek tanultak térképészetet, csomózást, légpuskával célba lőni, rovást írni és olvasni, kemencében pogácsát sütni, és a saját tájegységükről azt, amit tudni illik. Mindez főleg fedett helyen zajlott, hiszen többször is nagy zápor söpört végig a táborhelyen. Ebéd után kiderült, hogy a királykisasszony megtalálta „az igazit” – a csillagszemű juhászt. A királynak persze nem tetszett lánya választása, és megpróbálta eltüntetni a főhőst, de az minden halálos veszélyből élve jött vissza. Megvesztegetni sem lehetett, így végül a király beleegyezett az esküvőbe. Erre készültünk délután egy újabb forgószínpad keretében: vőfély verset költöttek az őrsök, tulipánokat nemezeltek és egyéb díszeket készítettek a lagzira, nyakkendőgyűrűt fontak, és népdalokat tanultak. Esőszünetekben meg kinti műsor és játék zajlott!
Este vendégek is érkeztek a nagy eseményre, így kicsit szűkösen ültünk a feldíszített ebédlőben. De sok jó ember kis helyen is elfér. A vőfély köszöntötte az összegyűlteket, s mindegyik őrs előadta saját költeményét. A királykisasszony búcsúzott az édesapjától: „…hát ne vedd kérlek zokon, hogy itt hagylak Téged, drága rokon…” és egész népét: „…elbúcsúzom népemtől, kívánok sok jót szívemből…”. Aztán a juhász kikérte a menyasszonyt: „…hűségemet ígérem és a lányát elkérem…”. Végül a lagzin bemutatták az ünnepi vacsora fogásait. Az előételt: „…pogácsa lesz az előétel – szép ropogós és puha. Együk meg kézzel, mézzel – nem lesz tele vele a kuka…” A főételt: „… a legjobb szakács csinálta, s a legjobb vőfély tálalja…“. A desszertet: „…almás – habos összetétel, ez lesz ma a desszert-étel…” Legvégül: „…elég volt a duma mára, induljunk a lakomára!…” Kezdődhetett a lagzi! Volt ám sok finom falat s nagy dínom-dánom! Jóllakva aztán kimentünk a tábortűzhöz, ahol a vidám éneklés után négy kiscserkész tett ígéretet és megkapta a kék nyakkendőt.
Miután a vendégek elindultak hazafelé, négy cserkész tett fogadalmat a sötét erdőben fáklyafény mellett.
Vasárnapra elvonultak az esőfelhők, de megérkezett a fagyosszentek hidege. A tervezett portya számára ez nem jelentett akadályt. Két részben zajlott a kirándulás. Délelőtt egy vízeséshez vezette az őrsöket. Útközben az állomásoknál a szájukban vízzel kellett énekelni vagy a hídról kötélen lemászni. Az ebéd után meg újabb út vezette őket a csokiszerző feladathoz, az illatok állomásához vagy a célba lövéshez. Útközben meg a gyönyörű tavaszi dimbes-dombos tájat élvezhettük a hideg szél ellenére. Miután mindegyik őrs sikeresen visszaérkezett, gitáros misét tartottunk a szabadban. A genfi vendégpap jött el hozzánk, és a pünkösdről prédikált. Vacsora után a tábortüzet egy vadregényes helyen tartottuk, nem messze a táborhelytől. Annak keretében kiderült, hogyan folytatódhatott a népmese. Mindegyik őrs bemutatta, milyen lehetett volna az ifjú pár élete, ha az ő tájegységükre költözött volna. A hagyományos falusi élettől a modern tv-reklámig mindenféle ötletet láthattunk. De arra is rájöttünk, hogy életünk sokféle irányba kanyarodhat, és akárhova visz minket a sors, meg kell találnunk ott a helyünket. A szeretetkör után a kiscserkészek lesétáltak a házhoz, míg a nagyobbak a sötét éjszakában az óriássünök hadával küzdöttek. Világító tojások segítségével sikerült őket legyőzniük. Éjszaka lesüllyedt a hőmérséklet három fokra, de pokrócok és ponyvák segítségével a sátorban alvók sem fáztak. Mégis jólesett, hogy hétfőn jutott némi napsütés. A futós terepjáték alatt meg úgyis hamarosan felmelegedett mindenki. A táborbontással párhuzamosan folyt a métázás. Így mindenkinek felváltva jutott munka is, játék is.
A táborzárásnál a néprajzkutatónk által talált családfáról kiderítettük, hogy a királykisasszony és a csillagszemű juhász leszármazottjai…. mi vagyunk!
Így tehát végül „minden jó, ha a vége jó!”, még akkor is, ha a táborzárás végén elkapott minket egy futó zápor!
Jó Munkát!
Maszkot
nk
2016 Vándor és Vezetői Konferencia, evezni és métázni a hidegben!
További fényképeket itt találtok!
Kedves Cserkészek!
A Mattseenél tartottuk meg az idei év Tiszti és Vándor konferenciáját. Péntek éjjel jókedvvel megérkeztünk végül mi is. Végre megint egy kerületi esemény! Végre megint régi barátokkal találkozni, viccelődni és beszélgetni, új barátokat megismerni. Közel hatvanan vettek részt, fiatal vezetők, vándorok, csapat-parancsnokok és tisztek. Összesen 5 országból jöttek cserkészek, Németországból, Ausztriából, Svájcból, Angliából és Svédországból.
Péntek éjjel egy kis bemutató után még későig folytak a beszélgetések, legyen az bent a termekben, vagy kint a természetben. Hisz a Vezető képző tábor vagy AKI, illetve a parancsnoki konferencia óta sokan nem látták egymást, így hát sok mesélni való volt.
Persze tudtuk azt is, hogy reggel korán Kondor meg Andris, akik vezették a vándor konferenciát egy „kemény“ reggeli tornával vártak, de ez nem tartott vissza bennünket.
Reggel a csapat két részre szakadt. A vándorok Andris és Kondor vezetésével részt vettek a vándor továbbképzésen, a vezetőség meg elemezte a múlt évet és előre tekintett és megbeszélte az ez évi programot.
Először Szöcs László, aki idén a kerületi tábornak a parancsnoka, beszámolt az eddigi rögzített információkról. Itt említésre méltó az, hogy az egyes altáborokat új fiatal segédtisztek fogják vezetni. Azután következett egy beszámoló a magyarországi 3. kerületnek a cserkészetéről. A 3. kerület nagyon keresi a kapcsolatot velünk és nagyon nyitottak az együtt táborozásban. Jó lenne ha képviselnénk magunkat náluk nyáron Szombathelyen a Szent-Márton Táborban (Júl. 5- Aug.3). Aztán következett egy beszámoló a kerületi fenntartó testület, a WEUP-ról. Fontos itt, hogy a WEUP mindenféle igazolásokat, forma-leveleket kiad, legyen az egy bizonyíték, hogy cserkészkedsz, amit aztán például az egyetemen benyújthatsz, vagy egy megbízás egy vezetői szabadságra.
Aztán három munka-csoport volt, egy a kerületi tábor megszervezéséhez, a másik az EU- pályázatok eljárásához és a harmadik a VL- feltételek összeírásához.
Az ebéd után kimozdultunk és métáztunk.
A vita téma ebben az évben az volt, hogy hogyan érjük el azt, hogy ne csak konzumáljuk a cserkészetet, hanem hogy értéket is adjunk neki? És miben nyilvánul ki, hogy valaki „csak fogyasztó“? Azt beszéltük meg, hogy minnél idősebb lesz az ember, annál inkább szolgáló lesz és nem fogyasztó. A mérleg egyensúlyban kell hogy maradjon. Egy fogyasztó az, aki nem vállal felelősséget, aki évekig nem tesz semmit, de részt vesz egy különleges programon, ez lehet például egy ÖV is. Nagyon sok függ a szülői neveléstől, a korosztálytól és a programtól. Egy kiscserkész például nem föltétlenül fogyasztó, visszaad egy nagyon sok pozitívat a vezetőnek, azonkívül feladatokat vállal, mosogat vagy fát hord. Fontos is, hogy a cserkészet ne csak szolgálatból álljon, ezért fontosak is például a kerületi konferenciák vagy az utó-táborok.
Késő délután a csapat-parancsnokok beszámoltak, itt mindenki beszámolt pozitív dolgokrol, de problémákról is. Ezután vacsoráztunk, nagy volt a választék és mindenkinek nagyon ízlett. Külön köszönet Icának és Öcsinek a sok konyhai munkáért!
Az Áhítat után a londoni turul látogatásról és a dél-amerikai Jubiról voltak beszámolók, aztán kezdődött a tábortűz, ami arról szólt, hogy hogy adják át a cserkészek egymásnak a különböző feladatokat.
Éjjel hajnalig folytak a beszélgetések, az éneklések és a játékok. Persze, ha ennyi fiatal, ennyi barát összegyűl, akkor alvásról szó se lehet.
Reggel a zászló felvonás után, folytatódtak a külön megbeszélések. Panni fontos információkról számolt be a vezetői felelősségről, például azt, hogy Németországban vezetőknek köteles egy „erweitertes Führungszeugnis“. Kiderült, hogy néhány dolog még nem világos, itt majd utána kell nézni. Aztán a szombati munka-csoportok beszámoltak. Utána összejöttünk a vándorokkal és egymásnak beszámoltunk a vita témáról „szolgálat versus konzum“.
A regös tábor témája a tavaszi népszokások lesznek. A csapatparancsnokok még egyszer röviden mindenki előtt beszámoltak és ezzel be is fejeztük a kerületi konferenciát. A zászló levonás után nagy búcsúzások voltak és mindenki megint egyrészt szomorúan, másrészt meg sok új motivációval a saját városa irányába indult.
Jó Munkát!
Barcsay Ádám, St.
Turistaként a Himaláján, avagy Kőrősi Csoma Sándor nyomában
Pünkösd van!
A szentlélek kiáradásának ünnepe.
Egy hosszabbított szabad hétvége.
A kora nyári esőzések időszaka.
Tehát, a hagyományos körzeti cserkésztábor ideje!
Pünkösd szombaton felkerekedtek a svájci körzeti csapatok és elindultak az ország legnyugatibb csücskébe. Satignyi mellett, egy cserkészparkban találtunk helyet. Mivel a tábori keretmesénk Kőrösi Csoma Sándor munkássága köré épült, nem csodálkoztunk, hogy a zászlófelvonásnál egy csoport „tibeti” érdeklődött ittlétünk iránt. Kiderült, hogy ők is a messzi országból érkező tudóst várják. Egyszer csak megelégeltük a várakozást, őrsökre osztottuk a körülbelül 50 fős csoportot és elküldtük a keresésére.
Útközben a bennszülöttektől különböző érdekességeket tudtak meg, feladatokat kaptak, olyanokat, mint evőpálcika díszítés, imazászlók készítése vagy a tibeti szokások elsajátítása. Már esteledett, amikor feladták a további keresést. Katonai ponyvalapokból kunyhókat készítettek, hogy a vadonban töltsék az éjszakát, de a helyi lakók nem voltak olyan vendégszeretők. Így a ponyvasátrakkal és a többi felszereléssel együtt visszautaztak „Zanglába”, ahonnan indultak. Mire felverték ponyvasátraikat és megvacsoráztak, már kezdett is sötétedni. A tábortűznél egy magyar turista mászkált érdekes öltözékkel… strandpapucsban. Így akarta meghódítani a Himaláját. Jót szórakoztunk, ahogyan egy tibeti lámával igyekezett elbeszélgetni és az őrsök egy-egy jelenetben bemutatták a helyi szokásokat.
Zászlólevonás után a cserkészkorúak a közeli erdő egyik kis tisztásán fáklyafény mellett hét új cserkészt vettek be a zöld-nyakkendős nagy családba…
Vasárnap reggel – mivel nem folytattuk Kőrösi Csoma Sándor keresését – a táborhely környékén pontgyűjtő vadászatra indultunk. Egy-egy állomásnál becsléssel, tájékozódással, csomózással és tibeti bölcs mondásokkal foglalkoztak. Ezt követően egy fára kötött kötélen kellett végig mászni, a bölcs mondatokat összeilleszteni, a tudást egy kvíz keretében bemutatni, majd lent a sáros völgy oldalában további mászásra, rohampályára került sor.
Délben – helyi szokás szerint – evőpálcikákkal elfogyasztottuk egy nagy adag túros csuszát. A csoportképek elkészítése után megint sportosabb műsor következett: csoportos és őrsi játékok, majd kulacsgyűjtő futós-terepjáték és végül egy nagy keresőakció keretében segítettünk két tibeti szerzetesnek visszaszerezni az ellopott „piros anyagot”. A közé beiktatott félórás éneklés „Szív küldi szívnek” és az uzsonna, pihenésképpen épp jól jöttek.
Este hatra vendégek érkeztek, hiszen a genfi Sík Sándor cserkészcsapat idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Cserkészszülők, korábban még aktív cserkészek, vezetők és a fenntartó testület tagjai jöttek el a jubileumi műsorra, így csaknem százan vettünk részt a gitárosmisén. Magyarországról érkezett Kótai Róbert Atya, százados, honvédségi tábori lelkész, aki majdnem az egész táborunkon is részt vett. Vacsorára megvendégeltük a látogatóinkat. Ezt követően a zürichi cserkészcsapatok felköszöntették a genfi csapatot. Kerek születésnapra kell egy torta! Mi ezt cserkészmódon oldottuk meg: keresztkötéssel ágakból készített fatortát adtunk át, mellette saját költeményű, gitárral kisért éneket adtunk elő, melyhez az egész csapat harsogta a refrént. Ajándék sem hiányozhat: az elmúlt 30 év pünkösdi táborából gyűjtöttünk össze egy-egy csoportképet és nagy színes papírokra illesztve átadtuk, mint közös emléket. Mindez mellé egy képeslap is járt jókívánságokkal és sok-sok aláírással.
A műsort ezután a tábortűz mellett folytattuk. A genfi vezetők irányítása alatt további izgalmas dolgokat tudtunk meg a tibetiek szokásairól, hagyományairól. Még aznap este, a már csak pislákoló tűz mellett hat kiscserkész tett igéretet és megkapta a kék nyakkendőt.
Miután elbúcsúztunk a vendégektől és a kiscserkészek nyugovóra tértek, a nagyobbak éjszakai kalandra indúltak: erdősakk! Idővel annyira belejöttek, hogy jóval éjfél után tértek csak vissza tele izgalmas élménnyel.
Hétfő reggel, a megszokottól későbbi ébresztő ellen senkinek sem volt kifogása. Reggeli után a személyes holminkat már össze is csomagoltuk, kezdődhetett a nagy cserkészház takarítása. Kint időközben beindult a métázás. Egy-egy csoport mindig kihagyott egy fordulót és segített a ponyvasátrak szétszedésében, ponyvák összehajtásában, késöbb pedig a ház kitakaritásában. Közösen jól haladtunk, így mindenkinek maradt alkalma a játékon is részt venni.
Kőrösi Csoma Sándor végül ugyan személyesen nem jutott el hozzánk, de tibeti útjával és műveivel megismerkedhettünk. Megtudtuk, hogy ő a tibeti-angol szótár megalkotója, a tibetológia alapítója, 23 évig volt úton és 17 nyelven írt és olvasott. Rendkívüli ember lehetett, semmi kétség. Kár, hogy nem volt lehetőségünk találkozni vele!
Az utolsó pálcikákkal fogyasztott ebéd után, igyekeztünk befejezni a takaritást, csomagolást, hogy időben elkészüljünk a zászlólevonásra.
A táborzárásnál nemcsak a tibeti lakóktól, szerzetesektől és a táborhelytől búcsúztunk, hanem egymástól is. A következő hónapokban aligha látjuk egymást, de a kapcsolatot próbáljuk fenntartani. Reméljük, az őszi cserkészhétvégén ismét találkozunk!
Pilinszky Katalin / Maszkot
Svájci körzeti pk.
Angliai hétvégi felnőttképzés
Az angliai Kossuth Lajos Cserkész Csapat hétvégi felnőttképző tábort, a gyerekeknek bemutató cserkész örsi foglalkozást szervez 2015. június 12-14 között West Midlands területen, azoknak a szülőknek és leendő szülőknek, akik felnőtt cserkészként szeretnének gyermekükkel együtt részt venni egy vidám és lelkes, magyar hagyományokat ápoló cserkész csapat életében.
Jelentkezni illetve érdeklődni: felnottkepzes@cserkesz.uk
Facebook Event: https://www.facebook.com/events/1588330124771035/
További információkért a cserkészetről látogasd meg honlapunkat: www.cserkesz.uk, vagy facebook oldalunkat: https://www.facebook.com/angliai.magyarcserkeszek
Tűzrakó verseny Kastliban
Kedves Vezetők, Szülők, Vándorcserkészek és Cserkészbarátok!
Várunk mindenkit, aki velünk együtt szeretne egy pár napot tölteni cserkészparkunk kellemes környezetében és közben egy jót dolgozni az erdőben vagy leltározni felszerelésünket, sátrainkat.
Program:
– favágás, erdőtakarítás, tűzifa készítés
– leltározás, felszerelés, sátrak felépítése
(fontos, mert nyáron VK-tábor lesz)
– konyhaberendezés felújjítása
– ház lomtalanítása, kisebb nagyobb javitások
Azonkívül péntek délután estefelé:
A tűzek titkai és veszélyei
1. elmélet
2. tűzfajták
3. tűzrakás
4. kemencetűzépítés
5. kenyérsütés
6. vizes fával tűzet rakni
7. tűzoltás és eltakarítás
És természetesen emelett szalonnasütés, grillezés, tábortűz.
Érkezés: szerda este 20:00 órától illetve csütörtök délelőtt
Kezdés: 10:00 zászlófelvonás, eligazítások
Vége: vasárnap 14:00 órakor
Költségek: Napi 5€ ételre
(a szállás a házban vagy sátorban ingyenes)
Hozni való:
Hálózsák, sátor – (aki nem a házban akar aludni),
bakancs, munkásruha, munkáskesztyű, és minden számodra elengedhetetlenül szükséges dolog.
Jelentkezés: PÉNTEK, MÁJUS 8-ig
Makovi András-nál
Email: makovi@tanchaz.de
Telefon: +49 / 6151 / 9511750
Kérlek szóljatok, ha nem tudtok végig részt venni.
FIGYELEM!!!! A láncfűrésszel favágáshoz törvényileg előírt védőfelszerelés kell!!!
– erdészeti sisak arcvédővel és fülvédővel
– vágásbetétes nadrág
– vágásbetétes bakancs vagy csizma
A cserkészparkban két garnitura van, amit lehet használni.
Amennyiben van sajátod, kérlek, hozd magaddal.
Jó munkát!
András
AKI, ahogy mi láttuk
Péntek éjjel a sötétben nevetve és jókedvvel, vagy akár énekelve érkeztek meg sorról sorra a magyarul beszélő cserkészekkel teli buszok. Gyűltek a nyakkendősök: jó barátok, akik már rég nem látták egymást, egymás nyakába ugrottak, az újak pedig izgatottan illeszkedtek és sok ismerkedés is volt. Alvásról még akkor szó sem volt! Épültek a sátrak, gyorsan bedobta mindenki a táskáját, és már mentek is körbe a csoportok, hogy megkeressék régi barátaikat, vagy, hogy felfedezzék a környéket, és hogy keressenek korbeli barátokat. Az órára már majdnem mindenki elfelejtett, mikor a vezetők rászóltak a kisebbekre, hogy lassan le kéne feküdni. Fogat mostak, és bementek ugyan a sátrakba, de még sokáig lehetett hallani izgatott beszélgetéseket.
Reggel, mindenki álmos szemekkel jött ki a sátrakból. Viszont a jókedv és a nevetés elnyomta a fáradtság jelét. Már volt egy pár új barátság. Zászlófelvonásnál láttuk csak, hogy mennyien is vagyunk! Annyi zöld nyakkendős fiatal állt ott egyenruhában, hogy jól esett a szemnek. Akkor vadászta ki-ki, hogy melyik csapatban van vele egykorú. A reggelinél mentek egymáshoz az egykorúak, hiszen azzal ültünk az asztalnál, akivel szerettünk volna. Azután kezdődött a tudásvásár, majd indultak az őrsök. Annyit nevettünk, annyi közös élménye lett mindenkinek a saját őrsével, hogy biztosra lehet venni, hogy összenőtt mindegyik őrs. Ha találkozok azokkal, akikkel végigmentem az akadályversenyen, csak annyit kell mondanom, hogy „Akadályverseny, emlékszel?” és egy tíz perces röhögő görcs következne.
A fáradtság a visszaúton vevődött észre. A sofőrön kívül mindenki egymás hegyén-hátán, úgy ahogy éppen kényelmes volt, aludt.
A minden évben levezetett tudásmérő egy elfelejthetetlen hétvége! A versenyen kívül újralátom a barátaimat, akik más országban laknak, és minden évben szerzek újakat is. Egy melengető érzéssel a szívemben, egy pár új barátságkarkötővel és csomó élménnyel tértem haza.
Szabó Bernadette
Kerületi Cserkész Akadályverseny Kastlban
Szeptember utolsó hétvégéjén huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Külföldi Magyar Cserkészszövetség I. Kerületének hagyományos Akadályversenyét a németországi magyar cserkészparkban.
Az esemény egyfelől a körzeti cserkészcsapatok seregszemléje, ez ugyanis a csapatonként rendszerint külön-külön tartott nyári táborok után az új cserkészév első közös eseménye, ahol a cserkészpajtások megoszthatják egymással nyári élményeiket. Idén Németországból, Ausztriából és Svájcból összesen 12 csapat vett részt a programon közel száz fővel.
A seregszemle-jelleget erősítette a keretmese is, mely idén Erdély aranykorába és a hajdúk idejébe repítette vissza a résztvevőket, melyet többek közt színes keretmese-jelenetekkel, éjjeli számháborúval és hajdújátékokkal szemléltettek a három országból érkezett magyar cserkészvezetők, és vidáman lobogtak a csapatok zászlai. A csapatok számára kiváló bemutatkozási lehetőség volt a mókákkal színesített esti tábortűz is, a magyaros recepteken alapuló meleg vacsora elkészítésekor pedig a csapatok cserkésziesen kóstolóra invitálták egymást.
Az akadályverseny maga két korcsoportra tájékozódási verseny az oberpfalzi erdőkön-mezőkön, a cserkészpróbák anyagán alapuló „állomásokkal”, ahol a 4-5 fős csapatok cserkésztudásukról adhatnak számot játékos formában. Például négy botot keresztkötésekkel egymáshoz erősítve „tv-képernyőt” kell készíteniük, majd ebbe belebeszélve időjárás-jelentést kell tartaniuk. Másutt növényeket kell felismerni vagy éppen rögtönzött tüzet rakni s ennek lángjánál vizet melegíteni.
Az ilyesfajta megmérettetések, amellett, hogy kreatívak és élvezetesek, kiválóan megmutatják a kerületi vezetőség számára, hogy melyik cserkészcsapat milyen cserkészismeretben nyújtott kiemelkedő teljesítményt, vagy éppen miben szorul még csiszolásra a tudása, ami a parancsnokok számára az éves munkatervek összeállításához is nagy segítség.
Molnár Gergely