Összességben nagyon sikeres volt a tábor, sok élményben volt részünk és nagyon hálásak vagyunk mindenkinek aki elfelejthetetlenné tette a Regöst. Barátainkkal jövőre ugyanitt találkozunk!
Jó Munkát!
Itt a vége, fuss el véle, aki nem hiszi, járjon utána!
Starmüller Dóri öv, Simeni Andrea öv és Huber Conny öv
Németország közepében, Nagyszombaton a feltámadási nagymisére magyar népviseletben vonul száznál is több, magyarul éneklő fiatal, majd sonkát, főtt tojást, tormát, kalácsot vacsoráznak, s hajnalig járják a széki, mezőségi, moldvai táncokat.
A múlt héten immár harminchatodszor rendezték meg kerületi regös nagytáborukat a németországi, svájci és ausztriai magyar cserkészcsapatok. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség I. kerület egyik legnagyobb eseményének már önmagában a helyszíne is igen hangulatos: évtizedek óta egy türingiai majorban rendezik meg; a csöppnyi kis falucska, Lützensömmern egész héten magyar daloktól és néptánclépésektől hangos.
A határon túli magyar cserkészetben a hazainál is hangsúlyosabb a magyar hagyományok ápolása, s ehhez mérten nagy szerepet kap a regös cserkész, tehát a néphagyományainkat fokozottan őrző cserkészágazat. E tábor ezért úgy épül fel, hogy benne a magyarság néprajzának valamennyi nagyobb egysége helyet kapjon. Minden esztendőben más-más néprajzi tájegység vagy témakör jelenti a tematikus magot, az idén a népmesék világát járhatták körül számos megközelítésben a táborlakók. Andrássy Ferenc nógrádi folklórgyűjtő számos mesemondása mellett mesék köré szerveződtek az esti tábortüzek is, és előadásokat tartottak magyarországi és határon túli néprajzkutatók, pszichológusok, tanárok a magyar népmese tipológiájáról, szimbólumairól, tanulságairól, szerepéről egykor és napjainkban.
A tábor egyik fő célja a magyar népmesék közelebb hozása volt a gyerekekhez. Ennek érdekében a résztvevő cserkészek hat csoportba jelentkezhettek, hogy egy-egy népmesét más-más módon vigyenek színpadra. A mesecsoportokba érdeklődés és tehetség szerint jelentkeztek a cserkészek. Lehetett választani bábszínházi előadást, színjátszást, árnyékszínházat, UV-színházat, barkácsolást és fekete színházat is. Az egész heti készülődést követően péntektől vasárnapig zajlottak le a mesecsoportok bemutatói fergeteges sikerrel. A közönség hallhatott az adott népmeséhez írott dalt, láthatott repülő sárkányt és aprólékosan megfestett díszleteket, gyönyörködhetett égig érő fában és tizenkét csókának otthont adó vörös toronyban, sőt még azt is láthatta, ahogy elragadja a vízitündér az egyik népmese szerelmes hősét.
Az idei Regöstábor másik témája a népmesék világa mellett, Szék falu népi kultúrája volt. A tábor résztvevői korcsoportok szerint sajátíthatták el a széki táncrendet és tanulhattak sok-sok széki népdalt. A tábor különlegessége volt, hogy mindezt élő muzsikára tehették a résztvevők kiváló magyar népzenészek, Herbert Schneider „Kaktusz”, Bartha Zoltán Ágoston és Szabó Iván jóvoltából. A táborvezetők által gondosan összeállított daloskönyv minden énekórán jó szolgálatot tett és a tábor vége felé pedig már tánc közben is felhangzottak a megtanult dalok. Az egész heti tánctanulásnak köszönhetően a nagyszombati és húsvétvasárnapi táncházban már kicsik és nagyok is ugyanolyan magabiztosan és ügyesen járták a széki táncokat, az oktatók és a jelenlévő szülők nagy-nagy örömére.
A szellemi néphagyományok őrzése mellett a tárgyalkotó népművészet számos ágába is betekinthettek a fiatalok. Amíg a kicsik táncoltak, addig a nagyok dolgozhattak szebbnél-szebb faragásokon, hímzéseken, vagy gyöngysoraikon. Amikor pedig a nagyok gyakorolták a széki táncokat, a kicsiknek nyílt lehetőségük, hogy cserkészliliomot vagy nyakkendőgyűrűt faragjanak, karkötőt vagy nyakláncot fűzzenek, esetleg pólót, vagy mobiltokot hímezzenek. Természetesen a tojásfestés sem maradhatott el, hogy majd Húsvéthétfőn megkaphassák a locsoló fiúk megérdemelt jutalmukat.
Mivel a tábor hagyományosan a Nagyhétre és Húsvétra esik, ezért gazdag szokáshagyomány is megelevenedik benne. A szent három nap népi vallásosságának liturgiáját a tábor kedvéért Esztergomból érkezett ferences szerzetes vezette. Különösen megkapó élmény volt a nagyszombati tűzszentelés, körmenet és feltámadási nagymise, melyben mindenki hagyományos magyar népviseletben vett részt, melyet hajnalig tartó táncház követett.
Esténként, ha nem volt éppen tábortűz, fonóba jártak a gyerekek, ahol dalolva és népi játékokkal színesítve tökéletesíthették népművészeti tárgyaikat, vagy épp diót fejthettek a húsvéti tortához.
A táborról szólva meg kell még említeni az ínycsiklandó magyar konyhát is. A túrós csusza mellett többek közt sonka-tojás, paprikás krumpli, disznótoros, gulyásleves, vargabéles és tyúkhúsleves is szerepelt az étlapon.
Hangulatos volt a tábor zárónapján a locsolkodás is. A tábor főterén félkörben felállott üde lányokat több tucat locsolóverssel és friss türingiai forrásvízzel köszöntötték a legények. A fiúk ötletes verseikért és a locsolásért, a hét során megfestett szebbnél-szebb tojásokat kapták.
A 36. Regöstábor résztvevői sok-sok felejthetetlen élménnyel és rengeteg frissen megszerzett tudással gazdagodtak a magyar népmesék világáról és a széki dalokról, táncokról. A jó hangulatnak és a tábor sikerének köszönhetően a tábor főszervezői – Makovy András, Dr. Makovy Susan, Dr. Gáll Júlia, Jablonkay Lydia – nevében is állíthatjuk, hogy jövő Húsvétkor is érdemes lesz eljönni Lützensömmernbe, a 37. Regöstáborba.
Írta: Molnár Gergely és dr. Weidinger Péter
Képeket itt találhattok!
Március utolsó hétvégéjén a londoni Szent István központban felnőtt cserkészképzést tartottunk.
Mivel Angliában több helyen érdeklődnek a cserkészet iránt, a londoni vezetők megkértek arra, hogy jöjjünk el nekik segíteni, mert szükséges lenne ennek az igénynek megfelelni. A hétvége célja az volt, hogy érdeklődő felnőtteknek megmutassuk, hogy mi is történik a cserkészetben. Pontosabban, hogy mivel foglalkozunk, hogyan dolgozunk, és mit kell tudni egy cserkészvezetőnek. Először is bemutattuk az őrsi rendszert. Ezután ők is megtanultak egy őrsben együtt dolgozni, megismerték a próbarendszereket és azt, hogy mi a tábortűz titka.
Emellett megismerték azt, hogy milyen módszertani játékokkal tanítják a cserkészvezetők a történelmet, csomózást vagy a népdalokat. Mivel több résztvevő eddig még nem volt kapcsolatban a cserkészettel, így az alapokat is el kellett nekik mondani. Kezdve Baden-Powellel, a cserkészet alapítójával, egészen a mostani Magyar Cserkészszövetségek Fóruma kialakulásáig.
A hétvégén több mint húszan voltunk, ebből öt kiképző Németországból, Svájcból, Ausztriából és Magyarországról, valamint a helyi vezetők Londonból. A Szent István központ nagyon jól bevált, hisz nagy, tágas termeiben bőven elfértünk előadást tartani, vetíteni, tábortüzezni és mivel a szobák is ott voltak, megspóroltunk plussz utazásokat. Ráadásul a közelben több szép park is van, így a kinti foglalkozás is könnyen kivitelezhető. Sőt, még a vasárnapi misét is meg tudtuk tartani a házban lévő kápolnában.
A hétvége fénypontja a szombat délutáni csapatdélután volt. A résztvevők a tapasztalt vezetőkkel együtt készítették elő az őrsi foglalkozásokat, és együtt vezették a lelkes gyereksereget. A gyönyörű meleg, napsütéses idő, a friss zöld fű a parkban és az izgalmas program varázserővel hatott a gyerekekre. Nagyon hangos kiabálásokkal volt tele ezen délután a park. A végén még közösen énekeltünk és játszottunk a szülőkkel, amíg a Nap is lement. Szokás szerint zászló levonással és a magyar Himnusszal fejeztük be a napot.
A londoni felnőttekkel vasárnap még előkészítettük a csapattábort, amit júliusban fognak tartani. A lényeg, hogy sikerült mindenkinek megfelelő feladatot biztosítani a táborban. Sok sikert a további cserkészmunkához és egy élménydús tábort kívánunk nekik!
Amennyiben máshol is van igény cserkészcsapat indításra és van érdeklődő szülő vagy felnőtt, akkor szívesen megbeszélhetjük, hogy milyen lehetőségeitek vannak. Akkor talán nálatok lesz a következő felnőttcserkész hétvége. (Érdeklődni nálam lehet: Jablonkay Péter 0049/ 7433 276314 este 7-től)
Jablonkay Péter, Balingen, Németország
Na de mivel is készültünk? Mi volt a cél?
A turul őrs feladata abban állt, hogy főturulunkkal (Grizzly) együtt az angliai magyar cserkészetet segítsük azzal, hogy egy gyorstalpalót tartsunk és alapcserkésztudnivalókat átadjunk felnőttcserkészeknek. Egy ilyen nagy feladatra csak péntek délután (lett abból este is), szombat egész nap és vasárnap délelőtt jutott idő. Előadásokat tartottunk, „learning-by-doing”-módon próbáltuk átadni a legfontosabb dolgokat. Elkezdve a cserkészet alapításától egészen a csómózásik – nagyon átfogó anyagról nehéz kis idő alatt sokat átadni. De megpróbáltuk a legjobbat kihozni az egészböl. 🙂
Első nap (péntek délután) a résztvevőket beosztottuk őrsökbe, hogy akinek ez még ismeretlen volt, rögtön tapasztalhassa. Mindjárt elkészíttettük velük az „új őrsi tagjukat”, azaz az őrsi zászlót. Kitalálhattak saját őrsi nevet, csatakiálltást, titkos jelet stb. Aznap este már volt is egy tábortűz, utána zászlólevonás és még beszélgettünk részben a Szent Istán Központban, részben a házon kivül.
Szombat egésznapos program volt, előadásokkal, népdalokkal, vetítéssekkel… míg végül délután lett és elkezdődött a cserkészösszejövetel. A résztvevők maguk választhattak, hogy inkább a kiscserkészekkel, vagy a cserkészkorosztállyal szeretnének foglalkozni. Mivel én a kiscserkészknél voltam, erről számolok be. Panni- és Noémi-kóprodukcióban lezajlott az őrsi óra, kint egy közeli parkban. Vicces volt, mert a keretmesénkhez illően én egy hálózsákkal felszerelkezve (hogy méltó kukac lehessek) kifeküdtem a parkba, csakhogy a kiscserkészek még sehol sem voltak, így meg az angol nénikék elégé… „érdekesen” néztek, hogy mért fekszek napsütésben egy fal mögött a parkban. Hiába magyaráztam, hogy cserkész vagyok és nincs semmi gond – a kutya továbbra is ugatott és a nénike annyit mondott: „You scared the dog!” vagyis megilyesztettem a kutyáját. Nem sokára végre jöttek is a kiscserkészek, hogy segítsenek a szegény kukacon, mert leesett a fáról és ha segítenek neki, akkor majd lehet belőle „kiscserkészkukac”, mielőtt majd pillangó lesz. Természetesen segítettek a kukacnak, és „happy end”-vel végzödőtt az őrsi óra. Utána a nagycserkészekkel meg naplementéig játszottunk kint, majd közös fényképek készültek (ez ugyebár soha nem maradhat el!). Este a központban ismét tábortűzeztünk és lassan véget ért a nap.
Vasárnap misével indítottunk, utána még egy pár előadást tartottunk, és még végűl a nyári csapattábort is sikerült megbeszélni, ki milyen feladatot válal majd el, hogy így segítse a Mártit és a csapatot.
Nagyon élménydús hétvége volt, számomra is rengeteg volt az „input”, mert csomó új dolgot tanulhattam. Remélem, hogy elértük azt a cél, amivel nekivágtunk az útunknak – a Londoni csapatnak segíteni.
Jó Munkát!
Tánczos Noémi, ÖV
Münchentől nem messze tartottuk meg az idei év Tiszti és Vándor konferenciáját, amelyre szép számmal érkeztek vándorok és vezetők egyaránt. Közel hatvanan fordultak meg a hétvége alatt nálunk, sajnos néhányan csak nagyon röviden, de így is örültünk, hogy találkozni tudtunk. A résztvevők idén is sok csapatból érkeztek, összesen hat ország képviseltette magát. A szokás Németország, Ausztria és Svájc mellett voltak résztvevők USA-ból, Svédországból és az Egyesült királyságból is. A péntek esti megérkezést egy kis farsangi álarcos mulatsággal kezdtük, ahol jó volt látni, hogy még sok év cserkésztapasztalattal is élvezik a vezetők ha egy farsangi álarcot kell barkácsolni. A mulatságon volt zene, lemezlovas, játékok, tánc és vetélkedő.
Ami még különleges volt az idei szállásunkon, hogy volt egy külön játék szoba sok társasjátékkal, billiárddal és csocsóval. Még Dory Emese is megmutathatta, hogy vele nem szabad packázni ha csocsózásról van szó. Az egész mulatság hajnalig tartott és már nagyon féltünk a holnapi ébresztéstől, és hogy netán tényleg el kell menni Grizzlyvel tíz kilométert futni amivel rémisztgettük a fiatalabbakat.
Másnap a reggeli zászlófelvonás után a csapat két részre szakadt, a fiatalabb vezetők és vándorok Kondor és Fruzsi vezetésével elvonultak, hogy részt vegyenek egy vándor továbbképzésen, aminek a célja a cserkészet vonzóbbá tétele az idősebb, vándor korosztálynak. Ehhez ötleteket, programokat és játékokat munkacsoportokban és együtt gyűjtöttek és amit tudtak még le is tesztelték. A vezetőség pedig mint ahogy kell összeült, hogy megbeszélje a jelenlegi problémákat, ötleteket és a jövőbeli lépéseket.
Elsőnek is leszögeztük, hogy a 2013-as év igen is jó év volt a cserkészeten, minden rendezvény sikeresen lett megtartva, új csapatok alakulnak itt Európában és még a magazinunk, a Kecsap is megjelent ismét. Fő hangsúly lesz a jövőben ezt az eredményt tartani, az új csapatokat támogatni és a cserkészetet még dinamikusabbá, még jobban működővé tenni. A költségvetési beszámolók, a strukturális átszervezési ötletek és megvitatások után kiosztottuk a csapatoknak az idei Akadályverseny feladatait, ami Szeptember 26–28. között lesz Kastlban, Szórád Gábor bemutatta az Összmagyar Cserkész Stratégiát, annak terveit és elképzeléseit.
A sok ülés és száraz anyag után Pigniczky Eszti jól megtáncoltatott minket a szabadban, és Grizzly is bemutatta mi mindent lehet játszani egy cserkészbottal. Kicsit élveztük a jó időt, a napsütést és gyönyörködtünk a hóvirágokban a mezőn.
Délután a körzeti beszámolóknál a parancsnokok beszámoltak az aktuális eseményekről és nehézségekről. Itt érdemes megemlíteni Szőcs Lászlót, aki Stockholmban próbálja újra beindítani a csapatmunkát és Fangli Mártit Angliából akinek szépen lassan kezd kiforrni a csapat gerince. Mindketten nagy erőkkel, időt és fáradságot nem kímélve próbálják hazájukban kitaposni az ösvényeket és ez nagy dicséretet érdemel.
Az estébe belenyúlva átbeszéltük még a KMCsSz saját adatbázisát, a Cserkészpark problémáit és a tábortűz előtt még volt időnk egy kis Meditációra is. A tábortüzet a Farsangi népszokásokról tartotta Győry András és Szentiványi Eszter. Ma sem mentünk korán lefeküdni, hiába volt mindenki fáradt, ha ennyi ember és barát összegyűl, akkor ott hajnalig folyik a beszélgetés és a játék.
Vasárnap reggelt a Regős táborral kezdtük aminek idei témája a Népmesék – Mesevilág lesz. Azután A vándorok mutatták be a vezetőségnek, hogy ők mit is csináltak a külön programban, milyen ötleteik támadtak és hogy próbálják majd ezeket megvalósítani. Ezután együtt munkacsoportokra oszlottunk és kicsit átgondoltuk a cserkészetet érintő kommunikációs, közösségi és generációs problémákat.
A megbeszélést egy bemutatóval zártuk, aminek a témája a modern eszközök használata volt. A cél, hogy megismertessük egymással az új kor eszközeit, annak előnyeit és hátrányait, mint az online térképek és annak színes felhasználási lehetőségei vagy a közös, felhő alapú dokumentáció.
A konferenciát a közös ebéddel, amit a vándorok főztek, zászlólevonással, búcsúzkodással és egy közös fotóval zártuk.
Póser Tibi st., Bécs
A hétvége az egyik legérdekesebb részével kezdődik, mely elvileg az igazi konferencia előtt van. Igen, pontosan, a péntek esti érkezésről van szó. Idén még vonzóbbá tette a müncheni csapat egy kis farsangi mulatsággal: játék, zene (Képzeljétek, a jó képű Andris DJ-kedett) és kaja. Milyen jó érzés újra találkozni a régen látott barátokkal, megbeszélni a pletykákat a különböző magyar bálokról, új emberekkel megismerkedni és mindezt egy vicces több száz kilométeres autóút után.
Az este elhúzodott egy kicsit, viszont Grizzly így is, úgy is volt reggel futni. A többiek megelégedtek azzal, hogy egy-két csésze kávé után, finom reggeli mellett (Volt hámozott és kis kockákra vágott narancs. Szerintem ilyet még egy három csilagos szállodában sem adnak) folytatták a beszélgetéseket a reggeliző asztalnál. Azután az idősebbek (saját magukat netán egyszer bölcsebbnek is nevezték, de ugye a cserkész őszinte…) elvonultak a saját tiszti konferencia részükre és Kondor vezetésével mi vándorok arról beszélgettünk, milyen attraktív cserkész programot lehetne velünk egykorúaknak szervezni és kinálni, hogy ne hagyják abba a cserkészkedést. A szürke nyakkendő nagyon vagány, de azért ne felejtsük el, hogy azzal jár, hogy támogatjuk a csapatot és segítünk ahol lehet.
A beszélgetés közben kezdtünk hevesebben vitatkozni egymással, de ezt nem lehet összehasonlítani a puszi harcnál vagy a stratégiai játéknál folytatott csatákkal. Ìgy a megbeszélni valók mellett, élveztük a jó időt, friss levegöt és a kinyílt hóvirágokat. Délután kitaláltunk egy pár lehetséges vándor programot, amiből remélhetőleg néhány meg is fog valósulni.
A figyelmes olvasó ennyi program után azt hihetné, hogy lassan véget ér a nap, de NEM. Még a vacsora előtt tojásokat dobáltunk az erkélyről az udvarra. Mit mondtok? Ez nem cserkészies? Hát tévedtettek. Sok kreativítással, újságpapír és szívószáll segítségével nem történt a tojásokkal semmi.
Az estéről továbbá csak annyit, hogy elhalasztottátok azt a lehetöséget, hogy Müncheni Matyinkat nőként lássátok és a kerület legszebb lányait peddig bajusszal. Azt hallottam, hogy egy óriási plüss maci még Grizzlyt is megtámadta…
Vasárnap mind két bölcs csapat, szóval fiatalok és idösebbek egyaránt, együtt vettek részt különböző munkacsoportokban, mint például a modern technikák használata a cserkészeten belül. Hisz ezt a cikket is épp a számítógépemen írom és nem puszi postával küldöm nektek. Számomra az egyik legérdekesebb program pont az volt, amikor négy korosztályra lettünk osztva és ugyanazokat a témákat beszéltük meg. Hol látjuk magunkat a cserkészeten belül tíz év múlva? Milyen a viszonyunk a feljebbvalóinkhoz? Mit csinálunk ha vacsora közben csöng a telefonunk? Akármennyire különbözőek is voltak a válaszok, jó volt látni és érezni, hogy korosztálytól függetlenül jól tudunk együttműködni.
Zárásképpen szeretném egy kicsit részletezni a vasárnapi ebédünket. Két fiatal vezető, Robi és Tibi, fantasztikus két fogásos menüt készítettek nekünk. Nagyon finom volt a rakott krumpli és a fokhagymás uborkasaláta (szerencsére mindenki evett belőle, így nem zavartuk egymást). A deszertről is szívesen beszámolnék, de már harmadszorra csörög a telefonom… mennem kell 🙂
Jó munkát!
Földes Fruzsi st., Bécs